Hachimitsu to Clover:
Adatok:
| műfaj |
dráma, iskolai élet, josei, romantikus, slice of life, vígjáték |
| téma |
barátság, börleszk, felnőtté válás, főiskola, jelen, manga alapján, művészet, szerelmi sokszög |
Történet:
Yuuta Takemoto immáron egy éve tanulója egy tokiói művészeti egyetemnek és albérletben lakik egy 25 éves, kicsit lepukkant, de barátságos bérházban. Lakótársai két idősebb egyetemista srác; a majdnem végzett, alapvetően már a felnőttek fejével gondolkodó, magabiztos Mayama és a különc Morita, aki művészet terén ugyan született tehetség, de gyerekes tréfáit, beteges pénzimádatát, állandó terrorját és egyéb sajátos marhaságait meglehetősen nehéz elviselni. Ő egyébként az egyetem rekordere is: személyében megszületik a legendás nyolcadéves diák, többek között annak köszönhetően, hogy néha komoly gondjai adódnak a felkeléssel...
Tanáruk és jó barátjuk, Hanamoto Shuuji "Shuu-chan" Sensei egy nap különös szerzettel állít be az egyetemre: vidékről érkezett unokahúgával, a pöttöm és körülbelül 12 évesnek kinéző Hagumival, akinek érkezése merőben új színt visz környezete életébe. Tavasz lévén Takemoto szinte első látásra fülig szerelmes lesz, de úgy tűnik, ezzel nincs teljesen egyedül... Haguról hamar kiderül, hogy félelmetesen tehetséges és bár mindenki csodálattal figyeli ténykedését, a lány kezdetben mégis nagyon visszahúzódó, saját kis világában él és Shuu-chanon kívül nem igazán nyílik meg senkinek; Yamadát viszont meglepően gyorsan barátnőjévé fogadja.
Yamada is a baráti kör tagja, egy kedves, csinos és végtelenül naiv lány, aki mesterien bánik az agyaggal és saját rajongótáborral bír, mindezek ellenére a szerelemmel mégsincs szerencséje. Olyan szekér után fut, ami nem nagyon akarja felvenni, ezért az alapvetően vidám természetű lány gyakran sírdogál a történet során. Félteni azért nem kell, minden ártatlanságával együtt igencsak veszélyes is tud lenni és ha elragadja a hév, jól célzott rúgásai nyomán Morita néha már a fényt is látni véli az alagút végén...
Ennek a hat embernek az életéből ragad ki és mesél el egy rövid időszakot az anime. Betekintést enged a gondolataikba, örömeikbe és bánataikba; a belső monológok és az érzelmek éppen annyira hangsúlyosak, mint az állandóan jelen lévő humor (amit legmarkánsabban Morita képvisel). Az egyes műfajok megfelelő arányban történő vegyítése nagyon jól sikerült, így a Honey and Clover nézése közben az ember hajlamos azon kapni magát, hogy az egyik szeme sír, a másik pedig nevet.
Az eltalált és hangulatos aláfestő zenék és betétdalok ehhez nagyban hozzájárulnak, külön kiemelném az első ED Waltz című számát. Az OP már ízlés dolga Yuki kissé fültépő énekhangjával, de szerintem mind képileg, mind zeneileg jópofa és illik az animéhez. Az eléggé egyedi, pasztelles színekben gazdag képi megvalósítás a festményszerűen mosottas hátterekkel, illetve a szereplők rajzolása sem biztos, hogy mindenkinek elnyeri a tetszését, én személy szerint nagyon szépnek és egyedinek találom az összhatást.
Érdemes leülni megnézni, nagyon kellemes sorozat, könnyen megszerethető, életszagú szereplőkkel és helyzetekkel, nem kell hozzá több évre visszamenő animés tapasztalat sem, mindemellett pedig szerintem szinte bárki találhat benne neki tetsző vonást (meg az sem lehet a véletlen műve, hogy internetes szavazásokon számos díjat begyűjtött). Ha pedig a 26 rész kevésnek bizonyulna, immáron bele lehet vágni a 13 részes folytatásba is, aminek a végére hőseink remélhetőleg meglelik a helyüket az életben.
Írta: siklara
Bemutató képek:
    
Nézd meg Online:
magicmiko.gportal.hu/gindex.php
By:Miko-chin |
AJÁNLOM AZ OLDALT
